Minél többet gépelek rajta, annál jobban megszokom ezt a billentyűzetet, bár őszintén szólva a Z22-n gyorsabban ment a gépelés a virtuális tasztatúrán. De ez talán csak a rutin miatt volt.
Közben arra is rájöttem, hogy a jegyzetelő program nem az ékezetes betűkre érzékeny (írtam ugyebár, hogy feleződik a jegyzetelhető karakterek száma), hanem csak a hosszú ékezetesekre, kivéve az "é"-t. Ennek nem tudom, mi az oka, de igen bosszantó, mert a 612 karakter pont kevésnek bizonyul, míg a duplája elegendő lenne többnyire a gondolataim kellő terjedelmű megfogalmazásához.
Éppen ezért ma nekiálltam olyan Java szoftvert keresni, amelynek segítségével hatszáz karakternél nagyobb terjedelemben tudnék telefonon TXT fájlokat készíteni illetve szerkeszteni, de nagyon nem jártam sikerrel.
Féltucatnyi programot kipóbáltam, de egyik sem felelt meg még annak a kritériumnak sem, hogy TXT formátumban mentsen, és mindegyikben aránylag alacsony (1224-nél kisebb) karakterszám volt maximálisan megengedve. Az sem vigasztalt, hogy a jelek szerint az ingyenes Java programok döntő többsége a haszontalan és a használhatatlan között félúton helyezkedik el. A fizetős meg ugyebár kinek kell...
Lassan a WiFi-t is be fogom üzemelni, mert kíváncsi vagyok rá, hogy mi hasznát fogom látni, miután nem vagyok fent semelyik közösségi oldalon. Talán megpróbálkozom valamelyik e-mail címem beállításával a kliens programban, vagy RSS feed-eket fogok olvasgatni, feltéve, hogy sikerül addig egy jó RSS-olvasó Java programot találnom.
Update: Beüzemeltem a WiFi-t. Ez a bekapcsoláson túl annyit jelentett még, hogy - az egyik fórumban olvasottaknak megfelelően - a Streaming-et átállítottam mobilnetről WiFi-re, hogy ingyenes legyen a netezés, ha már ilyet tudó készüléket vettem.
A netre kapcsolódás gyorsan és zökkenőmentesen ment. Ezek után volt szerencsém kipróbálni az Opera minit is, amely kifogástalanul működött. Ilyen kis méretben még soha korábban nem neteztem, úgyhogy elsőre furcsa volt, de semmilyen problémát nem tapasztaltam a meglátogatott oldalakon.
Hanem a nagy netezésben tovább gyengült az akku. Közel 12 nap elteltével a második szegmens is eltűnt az akku ikonból.
Összegezve az eddigieket: Határozottan elégedett vagyok a VT2-vel. Mindent tud, amire nekem szükségem van, és amit tud, abban jó. A Touch & Type megoldás nekem nagyon bejön, ráadásul a VT2-n a navigációt a lehető legokosabban oldották meg a szorgos (kínai?) mérnökök.
Ugyanakkor minden, ami nem tetszik, a képernyővel kapcsolatos: az egyik a képminőség, ami - vélhetőleg a nagy fizikai méret miatt - a nagyméretű pixelekből származik (és továbbra sem tudom, hogy 65 vagy 262 ezer színű a diszpléj), a másik pedig a nyomásra történő elszíneződés, amit semmilyen árkategóriában nem tartanék elfogadhatónak, bár az továbbra sem egyértelmű, hogy ez egyedi hiba-e. (Különben meg csak ezért nem valószínű, hogy szervizbe adnám a készüléket.) Persze ha figyelembe vesszük, hogy nem egészen 20 ezer forintot fizettem a telefonért (amiért cserébe ingyen házhoz is hozták), akkor minden gyártó minden alsó-középkategóriás modellje elbújhat szégyenében, hogy egy ilyen olcsó Alcatel így leiskolázta őket (az én szememben legalábbis mindenképpen).